Nemzeti parkok és védett övezetek Královéhradecký kraj

Egyedülálló sziklaváros a Český ráj szívében

A Prachovské skály a Cseh Köztársaság egyik legismertebb és leglátogatottabb természetvédelmi területe. Ez az egyedülálló homokkő terület, amelyet már 1933-ban védetté nyilvánítottak, a Hradec Králové-i kerületben található, körülbelül 5–7 km-re északnyugatra Jičín városától. A sziklaváros a Český ráj (Cseh Paradicsom) Tájvédelmi Körzet része, és Prachov, Horní Lochov, Blata és Pařezská Lhota községek között terül el, 300–462 méteres tengerszint feletti magasságban. Geológiailag a felső kréta kori kváderhomokkőről van szó, amely tagolt táblás fennsíkot alkot, amelyet mély szakadékok és szurdokok osztanak önálló sziklaormokra és tömbökre, amelyek magassága eléri a 90 métert is. A Prachovské skály széleskörű túrázási lehetőségeket kínál a jelzett körutakon, és a hegymászók körében is népszerű célpont.

A terület két fő túraútvonalat kínál. A kis kör nagyjából háromnegyed órás, egy szűk sziklahasadékon és a két legismertebb kilátóponton keresztül vezet, a turisták pedig a Císařská chodba-n (Császári folyosó) keresztül térnek vissza a hatalmas sziklatömbök között. A nagy kör körülbelül 3,5 km hosszú és hét kilátóponton halad keresztül. A túra nagyjából 2,5 órát vesz igénybe, és a sziklába vájt számos lépcső miatt próbára teszi az állóképességet. A legismertebb kilátópontok közé tartozik a Vyhlídka Českého ráje és a Schlikova vyhlídka, ahonnan panorámás kilátás nyílik a környező tájra. Ökológiai szempontból a terület értékes a sziklákon megmaradt reliktum fenyvesek miatt, de az erdőállomány túlnyomó részét lucfenyő monokultúrák alkotják.

Hogyan juthat el oda

A Prachovské skály körülbelül 6 km-re északnyugatra található Jičíntől. A legjobb autóval érkezni Jičínből, a Holín községen keresztül a Prachov faluba, ahol a sziklák két bejáratánál két kiterjedt, fizetős parkoló áll rendelkezésre személygépkocsik és autóbuszok számára. A parkolók közvetlenül a túraútvonalak bejáratánál találhatók, ami kényelmes hozzáférést biztosít.

Mit fedezhet fel a környéken

A Prachovské skály környéke gazdag a Český ráj további látnivalóiban. A fő kiindulópont Jičín városa, ahol meglátogathatja a történelmi központot, a Valdická brána-t és a Krkonošské muzeum-ot. A sziklák közelében található a Pařez sziklavár romja. Érdemes meglátogatni a környező dombokat is, mint a Brada és Přivýšina, amelyek további kilátópontokat kínálnak, és ideálisak könnyű túrázáshoz. A Šikmá věž kilátóból ráadásul szép kilátás nyílik a sziklavároson túlra is, Velištől Jičínen át egészen a Zebín dombig.

Az Adršpašsko-teplické skály Nemzeti Természetvédelmi Terület két járás: Náchod és Trutnov járás – területén, 1771 hektáros területen terül el. Körülbelül háromszög alakú területe az Adršpach és Teplice nad Metují községek, valamint a Čáp-csúcs által határolt területen fekszik, amely a Kladské pomezí régióhoz tartozik. Már 1933-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A terület a kréta kori tenger visszahúzódását követően, tektonikus és eróziós tevékenység hatására jött létre. A fokozatos mállás következtében két izolált csoport hatalmas homokkő táblái alakultak ki. Az egyik az Adršpašské skály, a másik a Teplické skály, amelyeket a mély Vlčí rokle választ el egymástól. Ezek nemcsak geomorfológiai szempontból jelentősek, hanem számos védett állat- és növényfaj előfordulása miatt is.

Mivel valóban kivételes természeti érdekességről van szó, és e terület védelme rendkívül fontos, a sziklákat 1991-ben a Chráněná krajinná oblast Broumovsko részévé nyilvánították. Ezért az Adršpašsko-teplické skály látogatásakor be kell tartani a természetvédelmi szabályokat, és kizárólag a kijelölt útvonalakon szabad közlekedni.

A sziklavárosok hosszú ideig megközelíthetetlenek voltak, és a háborúk idején menedéket nyújtottak a környékbeli lakosoknak. Csak a 18. század elején indultak ide turisták, majd ezt követően a hírük fokozatosan elterjedt, és az Adršpašsko-teplické skály népszerű úti céllá vált családok és baráti társaságok számára. 1790-ben, a romantika korában Johann Wolfgang Goethe német költő is ellátogatott ide, akinek emlékére mellszobrát a Velký Adršpašský vodopád közelében helyezték el. Az 1824-es nagy tűzvész után az Adršpašsko-teplické skály megnyílt a nagyközönség előtt, hogy bárki megcsodálhassa az egész terület természeti szépségeit.

Az Adršpach régió legnagyobb fellendüléséről Ludvík Karel Nádherný gondoskodott, aki 1828-ban megvásárolta az egész uradalmat az Adršpach-kastéllyal együtt. Saját hírneve révén olyan hellyé tette ezt a vidéket, ahová királyok, császárok és hétköznapi látogatók is szívesen betértek. Beruházott az úthálózat bővítésébe, gyümölcsösöket és csemetekerteket alapított. Éppen az ő tevékenysége alatt jött létre a sziklák között több, ma is használt turistaútvonal, valamint az úgynevezett Gotická branka, amely eredetileg a sziklák bejárata volt. Már az ő idejében is igazi élménynek számított a sziklaváros megtekintése. Több között a látogatók a Malý Adršpašský vodopádnál hárfás előadást is meghallgathattak.

Az Adršpach sziklavárost számos önálló, magas sziklatorony jellemzi. Ki ne ismerné e vidék tipikus ikonjait: a Starostát és a Starostovát, a Milenceket, a Džbánt vagy a Homoli cukrut. Ezzel szemben a Teplické skály karaktere valamivel vadabb. Központja a Skalní ostrov, és itt található a törmelékes Teplická jeskyně is, amely a leghosszabb álkarsztos barlang a Cseh Köztársaságban (1065 méter).

Az Adršpašsko-teplické skály ideális feltételeinek köszönhetően nagy vonzerőt gyakorol a hegymászókra. A hegymászás története mélyre nyúlik a múltban. Már 1923-ban német hegymászók hajtották végre az első mászásokat. A jellegzetes mászósziklák a legkülönbözőbb formájú és szélességű sima lapok, repedések és kémények. Itt is szigorú szabályok érvényesek, amelyeket a hegymászóknak követniük kell. Például nem megengedett új biztosítási pontokat elhelyezni a sziklákon. Ennek köszönhetően bárki összehasonlíthatja képességeit a múlt hegymászó úttörőivel.

Az Adršpašsko-teplické skály festőiségét természetesen a filmkészítők is felfedezték. A sötét, magas sziklákat láthatták a Z pekla štěstí, a Princ a Večernice, a Třetí princ vagy a Peklo s princeznou című mesékben. Számos legenda és monda kering a vidékről, például a keletkezéséről szóló történet. A hivatalos jelentések szerint, ahogy az elején említettük, a víz hatására jött létre, de a legenda szerint az istenek haragja volt az oka. Állítólag az istenek megbüntették az eredeti városok lakóit, amiért beengedték a rablókat a gazdag cseh földekre. Egyszerűen kővé változtatták őket.

Ettől azonban Önöknek már nem kell tartaniuk, nyugodtan elindulhatnak az Adršpašsko-teplické skály felé. Ez valóban egy érdekes élmény, amely nemcsak a felnőtteket nyűgözi le, hanem a sziklaképződmények sokféleségének köszönhetően a gyermekek is lelkesen fognak távozni. A gyermeki fantáziának itt semmi sem szab határt. És egy különlegesség is várja őket. Egy olyan sikátor, amely mindössze 50 centiméter széles.

Ha már meghódították az Adršpašsko-teplické skályt, folytathatják a környék természeti érdekességeinek felfedezését. És akár szépen, a magasból is. Számos érdekes kilátó található itt. Induljanak el a Čáp kilátóhoz, a Slavětínská rozhledna-hoz vagy a Žaltman kilátóhoz Velké Svatoňovice közelében. A távolba tekintve ugyanis az utazási tervek szinte maguktól születnek.

És hogy ez egy olyan vidék, ahol egy nap biztosan nem elég a látogatásra, az már bizonyára világos Önök előtt. Tervezzék meg a nyaralásukat, és foglaljanak valamilyen kellemes szállást az Adršpašsko-teplické skály közelében. Egy olyan helyet, ahol nyugodtan rendszerezhetik élményeiket, és kipihenhetik magukat az új kihívásokkal teli nap előtt. A kínálatban megtalálhatóak hangulatos faházak és nyaralók, különféle panziók étkezési lehetőséggel, valamint magánszállások is. A nyár folyamán olcsóbb alternatívát jelentenek a kempingek, amelyek azonban teljesen felszereltek, így kényelmesen érezhetik magukat anélkül, hogy romba döntenék a családi költségvetést. Ezzel szemben, ha magasabb színvonalú szállást keresnek, nézzenek szét a szállodák kínálatában. Biztosan találnak remek helyet nemcsak maguknak, hanem minden útitársuknak is.