Várak Žernovník

Reneszánsz kastély megőrzött barokk és rokokó belsőkkel

A Nový Hrad, amely az Ústecký régióbeli Jimlín község mellett található, egy kiterjedt komplexum, amely a nevét azért kapta, hogy megkülönböztessék a közelben lévő régebbi gótikus vártól. Története a tizenötödik századig nyúlik vissza, amikor a Hazmburk család alapította késő gótikus várként. A tizenhatodik század folyamán a vár kiterjedt átépítésen esett át, reprezentatív reneszánsz kastéllyá alakítva. A legjelentősebb tulajdonosok közé a Schwarzenberg család, majd később a Pachta z Rájova család tartozott, akiknek az idején a kastélyt a tizennyolcadik században barokk és rokokó stílusúra alakították át. A kastély a szinte érintetlen, értékes bútorzattal rendelkező barokk és rokokó belső tereinek köszönhetően kivételes. Főként nyári és vadászkastélyként szolgált. A huszadik század második felében a kastély raktárként működött, és kiterjedt felújításon esett át, amelynek köszönhetően sikerült megőrizni autentikus belső tereit.

Megközelíthetőség

A Nový Hrad az Ústecký régióban, Jimlín község mellett található. Autóval az I/7-es úton közelíthető meg, Louny felé történő lehajtással. A parkolás a területen biztosított. A legközelebbi vasúti összeköttetés Lounyban található.

Érdemes felfedezni

A kastélyt kastélypark veszi körül, és a Poohří régióban fekszik. A közeli Louny városában meglátogathatják a Chrám svatého Mikuláše templomot, amely Benedikt Ried értékes késő gótikus alkotása. Lounytól északra található a Hazmburk vár, egyedülálló, két tornyú körvonalával, amely a Cseh-középhegység (České středohoří) egyik domináns látnivalója. A történelem szerelmesei számára a közelben található a Libochovice kastély is.

A Nový Hrad így a korai barokk és rokokó építészet ékköve, rendkívül értékes belső terekkel.

A festői Nedvědice falu közelében magasodik a gyönyörű gótikus Pernštejn-vár. Specifikus építészeti elemeinek, gazdag történelmének és érdekes környezetének köszönhetően számos cseh mese és film helyszínévé vált. A Dél-morvaországi kerületben, a Brno-vidéki járásban található. A terület azonban nemcsak a Pernštejn miatt ismert, hanem kedvelt a turisták körében is, akik minden évben nagy számban érkeznek ide, hogy felfedezzék a Vysočina kevésbé ismert szegleteit.

A Pernštejn váráról szóló első említések a 13. század végére vezetnek vissza, amikor a vár még csak egy kisebb építmény volt palotával és a Barborka-toronnyal. Idővel, ahogy a Pernštejn-urak hatalma és anyagi lehetőségei nőttek, a várat reprezentatív politikai és közigazgatási központtá építették át. A 15. században a székhely további lakóépületekkel bővült, és körülötte külső várfal is épült. Az udvaron ekkor keletkezett egy új reprezentatív helyiség, amely a vár legnagyobb terme volt, az ún. Lovagterem (Rytířský sál).

A Pernštejn várának következő éveit a várfalak hatékony tornyokkal való bővítése, a földszinti bejárat áthidalása, valamint a könyvtár és számos további lakóhelyiség hozzáépítése jellemezte. A 18. század elején a Lovagterem eredeti díszítését G. A. Corbellini stukkódomborművei egészítették ki. A Pernštejn vár így fokozatosan a középkori várból morvaországi tartományi erőddé alakult át. Talán találkoztak már a „márvány” vár elnevezéssel is. Ezt a nevet a nedvědicei márványnak köszönheti, amelyet építése során nagy mennyiségben használtak fel.

Hivatalos elnevezését a Pernštejn vár valószínűleg a német Bärenstein kifejezésből kapta, ami magyarul „medvekövet” jelent. A legenda úgy tartja, hogy ősidőkben, amikor a várnak még nem volt neve, egy szénégető élt a környéken. Egy nap talált az erdőben egy medvebarlangot, benne elhagyott bocsokkal. Hazavitte őket a fiának játszani, majd később a várba, ahol elajándékozta őket a várúrnak. Amikor a medveanya visszatért a barlanghoz, és nem találta kicsinyeit, nyomokat követve eljutott a szénégető házáig. Ott dühében elragadta a kisgyermeket, és elvitte az erdőbe. A szénégető már csak megbánhatta tettét.

Egy másik legenda ahhoz a közeli tiszafához kötődik, amelyet a Pernštejn várba vezető erdei kőösvény közelében találhatnak meg. Amikor réges-régen egy fáradt zarándok tért haza a búcsújáról, figyelmét felkeltette a nagy sürgés-forgás és a sok munkás a hatalmas, sziklás dombon. Megtudta, hogy várat terveznek építeni oda. Ugyanakkor nem hitte el, hogy a sziklán lehetséges még egy kőépítményt felhúzni. Ezért a földbe szúrta tiszafa botját, és kijelentette: ha az megered, akkor a vár építése is sikerülni fog.

Nem sokkal később megjelentek a boton az első rügyek, és ezzel egy időben felépültek a Pernštejn első függőleges falai is. A botból idővel gyönyörű fa nőtt, amelyet sorsa szorosan összefűzött Pernštejn várával. Amikor egy napon heves vihar elpusztította a hatalmas tiszafa koronájának egy részét, egyidejűleg a várterem boltozata is megsüllyedt. Azt mondják, ha ez a hatalmas fa elpusztul, Pernštejn vára is megszűnik létezni.

A Pernštejn vár az évszázadok során számos támadást élt át. Valószínűleg a legnagyobb támadásra 1645-ben került sor, amikor a svédek ostromolták a várat. Az ágyúzás során a legfelső emelet és a harmadik várkapu feletti torony megsemmisült, azokat soha többé nem állították helyre.

Pernštejn vára 2005. április 15-én is megrongálódott. Azon a napon tűz ütött ki a raktárban. A helyi önkéntes tűzoltóegység és a közeli Bystřice nad Pernštejnem profi tűzoltóinak nagyon gyors mozgósítása ellenére is nagyon nehéz volt a nehéz technikával a harmadik udvarra eljutni. A tüzet azonban sikerült ellenőrzés alá vonni. Nagy szerencse volt, hogy a legértékesebb tárgyak nem a raktárban voltak, hanem szét voltak osztva a látogatói útvonalakon. Így a tűz nem tett kárt bennük.

A Pernštejn vár nyolc látogatói útvonalat kínál Önöknek. Választhatják az alapkört A gótikától a 20. századig , amely átfogó képet ad a vár fejlődéséről. A rövidebb kör az alapútvonal legérdekesebb látnivalóit kínálja. Azonban időigénye kevesebb, és alkalmas kisebb gyermekek számára is, akik figyelmüket nem tudják túl hosszú ideig fenntartani. Ellátogathatnak a Főúri kertbe (Vrchnostenská zahrada) is. Ez a legfiatalabb kör, amelyet egy kiterjedt, 2021-es felújítást követően nyitottak meg. A közeli kertekben láthatják, milyen formát öltöttek a 19. század elején.

A Pernštejn vár a filmesek körében is nagyon népszerű. Olyan mesék forogtak itt, mint a Sedmero krkavců (Hét holló), a Pták Ohnivák (Tűzmadár) vagy a Jak se budí princezny (Hogyan ébresztik fel a hercegnőket). A vár terei a híres olasz Fantaghiro hercegnő sorozatban is feltűnnek. A nedvědicei lakosok számára már nem számít különleges eseménynek, ha a falujukban populáris színésszel vagy színésznővel találkoznak. Megszokták, hogy Pernštejn egyszerűen vonzza a figyelmet.

Ha még nem látogatták meg Pernštejn várát, vagy tanulmányaik során nem vitték el Önöket ide valamelyik iskolai kirándulással, akkor ezt mindenképpen pótolják a lehető leghamarabb. Pernštejn ugyanis Morvaország legszebb várai közé tartozik. Környékén számos további történelmi építményt találhatnak, amelyek nem voltak ilyen szerencsések, és fokozatosan romokká váltak. Ilyen például a Zubštejn vár romja, amely a Bystřice nad Pernštejnem-hez tartozó közeli Pivonice melletti erdőben található.

A Pernštejn vár közeli szálláskínálat is viszonylag változatos. A kínálatban panziók szerepelnek, amelyek alkalmasak például iskolai kirándulásokhoz, de nagyobb csoportok tartózkodásához is. Vagy szálljanak meg valamelyik romantikus nyaralóban, és fedezzék fel a nedvědicei környéket keresztbe-kasul. Egy kis falu is gyakran meglepetéseket okozhat.